37. rész
A kihívás! Hozzám te még kevés vagy.
Sade szemmel láthatóan meglepődött, hogy ott teremtem mögötte. De gyorsan visszatalált önmagához, és magabiztosan elmosolyodott.
-Pont te kellesz nekem-mondta-Ha nem jössz, én kerestelek volna meg.
Nem tudtam ezt mire vélni. Megint eszembe jutottak Sade emlékei, amelyeket elcsíptem a küldetés során. Ugyan ez a tető nem szerepelt egyikben sem, maga a környék volt nagyon ismerős.
-Hogyhogy?-kérdeztem, nem mozdulva a helyemről.
-Már vártam, hogy megkérdezd-a hangja is nagyon magabiztosnak tűnt, már-már beképzeltnek-Ki akarlak hívni téged.
Ez nagyon váratlanul ért, és hirtelen nem tudtam mit reagálni rá.
-Úgy látom, sikerült meglepnem téged. Készülj fel.
-Sade, ez hülyeség; pont a vizsga előtt egy nappal kihívni engem...
-Nem baj, te ezzel ne foglalkozz. Csak küzdj, teljes erődből!
Mielőtt tovább ellenkezhettem volna, nekem jött. Azonban még Tengan sem kellett ahhoz, hogy kikerüljem az ütéseit.
-Állj le Sade-csaptam le a kezét-Ha ezt így folytatod, teljesen ki fogsz fulladni.
De nem hagyta abba. Hátrébb ugrott, és használta az árnyékklón shurikeneket. Én egy helycsere jutsuval mögötte teremtem, és egy jól irányzott rúgással a földre teremettem. Már állt volna fel, de nem hagytam, két kunai segítségével a földnek; vagyis hát a tetőnek szögeztem a ruháját.
-Hagyd ezt abba Sade.
-Nem...
Helycserével jött ki, és mögöttem termett. Rúgott, de megfogtam a lábát; ütött, de elhárítottam a csapását; a másik lábával rúgott, de én még előtte elé tettem a lábam. Végül, amikor a másik kezével ütött volna; magam felé húztam azt a lábát, amit fogtam; a másikat kibuktattam, és a szabad kezemmel pár méterrel arrébb löktem. Sade elterült a tetőn, de gyorsan talpra állt.
-Még mindig nem elég?-kérdeztem, elhárítva egy újabb csapást. Ezúttal már egy kunai is volt nála, így én is gyorsan előkaptam egyet.
-Fejezd ezt be, Sade!-védtem ki még egy vágást. A két kunai csattant, ahogy összecsaptunk. Sade nem ment arrébb, tartotta a kunait és még mindig az enyémnek nyomta. Az egyik kezével a chakrakontroll jelének felét formálta, és közben beképzelten mosolygott. Amikor újra rám nézett, már nem őt láttam. Az a rejtélyes alak volt ott, akit Sade nemrég Akahitonak nevezett.
Annyira meghökkentem, hogy sikerült eltalálnia egy rúgással, és pár méterrel arréb repítenie. a tető széle vészesen közel volt. Támadóm hirtelen előttem termett, és lerúgott a tetőről. A földre már két lábra, állva érkeztem, és a Tengant is előhívtam.
Ahogy felnéztem, már ismét Sade állt a tető szélén.
-A kihívásom áll, Naito. Találkozzunk holnap az első kör után a kapu előtt.
Választ nem várva elment, én pedig hagytam. Hazaúton végig a viselkedésén gondolkoztam. "Biztos, hogy valamit nem vettem észre... Valami kulcsfontosságú dolog elkerülte a figyelmemet... De vajon mi? Talán beszélnem kéne erről valakivel? De kivel? Kakashi elfoglalt a saját csapatával, és a Hokageúrnak is biztos kisebb gondja is nagyobb annál, hogy egy genin-jounin problémával foglalkozzon. Itt csak magamra számíthatok."
Másnap a viszga első fordulójának helyszínén még találkoztam a csapattal a próba előtt. A terem előtt álltunk, és épp az utolsó tanácsokkal láttam el őket, mikor észbe kaptunk, hogy el fognak késni, ha nem mennek be.
A vizsga jó sokáig tartott, volt időm gondolkozi. Egy tető szélén ülve bámultam a kőbe vésett arcokat, miközben gondolataim Sade körül forogtak. Aztán egyszer csak valaki mögém lépett, majd leült mellém.
Eközben Ibiki megérkezett, rendet teremtett, és ismertette a vizsga szabályait a teremben várakozó geninekkel.
Sade sokatmondó pillantást váltott egy másik csapattal, amit Nat azonnal ki is szúrt.
"Homokrejtekiek"-gondolta-"Mi dolga van Sadénak ezekkel?"
-Ismered őket?-fordult Nat Sadéhoz.
-Nem. De erősnek tűnnek. Jobb, ha vigyázunk majd velük-mondta, továbbra is a homokrejteki csapatot bámulva.
Mindhárman megkapták a számaikat, és a terem három különböző pontjába ültek. Amikor Mia meglátta a feladatokat, rögtön rájött, hogy valami nincs rendben. Ahogy Natnek leesett a tantusz, óvatosan ránézett Miára. A lány alig láthatóan bólintott, mire Nat visszafordult. Már csak Sadéra vártak, hogy neki mikor tűnik fel a dolog.
-Nagyon gondolkozol. Talán csak nincs valami baj?
-Hanarashi!-lepődtem meg-Te aztán tudod, mikor kell megjelenni...
-Én már csak ilyen vagyok-mosolyodott el a fiú. Hozzám hasonlóan Hanarashi is egy fiatal jounin, bár ő már 17-18 éves.
-Jó sokáig odavoltál a küldetésen. Minden rendben ment?
-Persze. Csak az utazás tartott hetekig, a küldetés komolyabb részével két nap alatt megvoltam.
-Ó, hogyne...-mosolyodtam el.
-De már legalább mosolyogsz. Ennek örülök.
Egy kicsit megdöntötte a fejét, így világosbarna haja az arcába hullott, és eltakarta sötétzöld szemeit. Szerintem tudta magáról, hogy tud jól kinézni, ha akar; és tisztában volt azzal is, hogyan. Valahogy nevethetnékem támadt tőle.
-Ennyire nem jön be neked az ilyesmi?-söpörte vissza a haját-Pedig azt hittem, ez beválik. Elvégre az ilyen szépfiúk után döglenek a nők.
-Nálam nem sok minden válik be Rash-nevettem tovább.
-Másokat is idegesítesz becenevekkel, vagy csak engem ér folyton ez a megtiszteltetés?
-Egyelőre csak neked találtam még ki. De ne aggódj, nem ússzák meg a többiek sem!
-Hogy van a csapatod? Mielőtt elutaztam volna, mondtad, hogy lesz három genined-váltott témát gyorsan Rash.
-Hát...Épp most írják a Chunin vizsga tesztjét.
-Ó szegénykéim! Bedobtad őket a mélyvízbe? Úgy hallottam, Ibiki lett az első vizsgáztató.
-Jaj, szegények...Nem lennék a helyükben...
***
-Ah, Hanarashi aztán tényleg jól néz ki! De persze nálad nem jobban, Nat.
-Még valaki ellen nem szeretnéd uszítani azt a szegény gyereket, Mia?
-Most meg mi a baj sensei?
-Már a kunaiát fényesítgeti, s mérgeket kever Rash ellen...
-Oh, na majd mindjárt helyreteszem én azt a féltékeny fejét!
-Inkább magadat tedd helyre és ne mondj olyanokat, ami miatt oka lenne féltékenykedni.
-Tizenhetes felállni!
-Te jó ég, rajtakaptak?!
-Csak vicceltem.
-Ez nem volt szép dolog sensei!
-A következő részben Rash újabb eszközökkel próbálja elérni kicsit sem leplezett célját, és az is kiderül, vajon átment-e a három ifjú az első fordulón. Találkozhatunk egy Naitohoz hasonló szadista nőszeméllyel, és végigizgulhatjuk Rash és a geninek találkozását. Nemmintha annyira izgalmas lenne, de...
38. rész:
Az első forduló! Rash bedobja magát!
-Remélem azért nem szószerint, mert akkor lapos-senseiünk lesz.
-Menj már Nat, te idióta...
37. rész: A kihívás! Hozzám te még kevés vagy.
Nincs hozzászólás.
