Ajánlott zenei aláfestés a rész olvasásához:
Tizenharmadik fejezet
Fesztivál a tisztáson
Másnap kaptam egy nehezebb "C" besorolású küldetést. Egy nyugatra lévő kisváros az évente megrendezendő fesztiváljára kért védelmet. Ellenséges ninjáktól nem féltek, egészen eddig nem érte támadás a rendezvényt. Csupán a tolvajokat és az ámokfutókat kell távol tartani a helyszíntől. A Hokage utasítására vinnem kellett a Geninjeimet és még Kurenai Sensei csapatát: Hinatát, Kibát és Shinot. Mivel az esemény csak este kezdődött, elég volt délben elindulnunk.
Amint elhagytuk Avarrejteket, a fákon közlekedtünk tovább.
-Jól ment az edzés tegnap éjjel Nuada mesterrel?-kérdezte Hinata útközben.
Bólintottam.
-Szerinte elég még egy vagy két ilyen alkalom, és tökéletesen használni tudom majd a Tengant.
-Sosem hittem volna, hogy az első Tenganszeművel mehetek majd küldetésre-mondta Kiba. Akamaru helyeslően vakkantott egyet. A kis fehér kutyus mindig ott volt Kiba körül.
-Na de Kiba-szólt rá Shino-mutass tiszteletet, ő a Kisjounin és a csapat vezetője.
-Állati jó Senseiünk van, nem rácok?-kapcsolódott be Nat.
-Azt meghiszem-helyeselt Mia-Látnotok kellett volna azt a küzdelmet a Sensei és Adesame között!
-Akkor tényleg nagyon király volt-kontrázott Sade-De most inkább ti meséljetek, hogy veletek mi a helyzet!
"Úgy látom, az a harc még a hűvös Sadét is feloldotta. Jót fog tenni a Genineknek, hogy más csapattal együtt kell küldetésre menniük. És végre kicsit több időt tölthetek Hinatával."
-Mizujs Hinata? Olyan csendben vagy-fordultam oda hozzá.
-Semmi, csak gondolkoztam-válaszolt mosolyogva.
-Hogy van Naruto?-mondtam csendesen.
Hinata elpirult, és el is fordult, hogy a többiek ne vegyék észre.
-Régen láttam-folytattam.
-Jól van-szólalt meg vékony hangon Hinata-Néha azt hiszem, túl keményen edz.
-Ó, sose féltsd!-vigyorodtam el-Nem fogja kinyiffantani magát. Még mindig totál bele vagy zúgva, mi?
Hinata még vörösebb lett, mint volt.
-Tudom, szemét vagyok és szadista-nevettem.
-Igen, az vagy!-nevette el magát Hinata is.
-Messze vagyunk még, Sensei?-kiáltott át Kiba a másik oldalról.
-Már közeledünk. Haladjunk tovább a földön-mondtam, és leugrottam az útra. A csapat pedig követett.
-Milyen környezetben leszünk?-kérdezte Shino.
-Egy tisztásról van szó, amit sűrű, szinte átjárhatatlan erdő vesz körül; és csak egy bejárata van. Ezt a bejáratot egy magas fenyőfa jelzi. Mellette kell majd bemennünk az erdőbe. Egy keskeny ösvény visz el a tisztásig, és az út körül elég sötét az erdő. Nagyjából tíz percig kell majd odabent haladnunk.
-Értem.
-Tehát csak egyfelől várható támadás?-következtetett Nat-Akkor erre elég lett volna egy Jounin egy Chuninnal vagy három Geninnel.
-Nem feltétlen. A Hokage elmondta, hogy a város és Homokrejtek között ellentétek alakultak ki a közelmúltban. Nem számítunk nagyobb támadásra, de fel kell készülnünk egy esetleges összecsapásra. Ecélból jobb lenne, ha együtt maradnánk, de sajnos a tisztás még további két felől is megközelíthetővé vált ninják szempontjából. Az egyik ilyen hely a főbejárathoz közel van, ami jó hír. A másik viszont azzal szemközt található, így oda többen mentek. A főbejáratot én fogom őrizni. Hozzám közelebb lesz Kiba és Shino őrhelye. Ha titeket támadnának meg, Kiba és Akamaru azonnal kiszagolja az ellenséget. A távolabbi részen pedig Hinata, Mia, Nat és Sade fog őrt állni. Nektek Hinata lesz a szemetek, aki a Byakugan-jával észre tudja venni, ha felétek közelít valaki.
-Rendben-mondták egyszerre.
-Figyeljetek ide. Mindvégig koncentráljatok a küldetésre. Ne hagyjátok elvonni a figyelmeteket, még ha fontosnak is tűnik a dolog. A mi feladatuk nem a belső zavargások feloszlatása, hanem a külső védelem. Értve vagyok?
-Igen-bólogattak.
-Megérkeztünk. Itt kell lefordulnunk.
Hiába volt még délután és világos, az erdő belsejében korom sötétség honolt.
-Nem szívesen járnék erre éjjel-súgta oda Mia Natnek-Elég félelmetes lehet.
-Egyetértek. De én majd megvédelek!
-Azt megnézném-mosolyodott el Sade.
Nat vágott egy grimaszt, és Sade oldalába könyökölt.
-Mozgás, gyerünk befelé!-intettem, és elindultam a rengetegbe.
Az a tíz perc, amíg beértünk a tisztásra, eseménytelenül telt. Leszámítva persze, hogy folyton egymást ugrattunk, és ijesztgettük.
Kiérve láttuk, hogy a fesztivál még nem kezdődött el. Még csak a sátrak álltak, és az árusok pakolták ki a portékáikat a bazársoron.
-Gyertek, nézzünk körül!-javasoltam.
Mindenki lelkesen indult utánam. Csak Shino maradt a megszokott, komoly hangulatában.
Sok érdekesség már kint állt egy-egy sátor alatt. Volt olyan hely, ahol már mindent kipakoltak, és az eladó a pult mögött olvasta az újságot.
-Elnézést, ez a mai újság?-kérdeztem egy eladót, aki éppen pakolászott. Egy hírlap féleség feküdt kint a pulton, kinyitva a sporthíreknél.
-Igen-válaszolt a pasas-, nyugodtan megnézheti kisasszony, ha szeretné.
-Köszönöm-azzal elvettem, és fellapoztam a politikai rovatot.
-Te meg mit csinálsz?-nézett bele az újságba a vállam fölött Sade.
-Utánaolvasok a Homokrejtekkel folytatott kapcsolat árnyoldalainak-mondtam tudományos hangon.
-Á, értem-Sade hasonlóan doktorias hangnemet vett fel-És talált már valami említésre méltót?
-Még nem, de dolgozom rajta. Mindent megpróbálok, hogy kiderítsem a sötét igazságot.
-Ne próbálja, tegye!-utánozta Sade mesterien a Genin vizsga vizsgabiztosának hangját.
Erre mind nevetni kezdtünk, aztán, miután semmi hasznosat nem találtam, elindultunk tovább. Csak a címlapot és az első pár oldalt nem olvastam el, így a fő téma címét nem is láthattam: "Homokrejtek bekeményít? Fenyegetés érkezett a Nyárfesztivál szervezőjéhez..."
Lassan beesteledett, és addigra már minden árus tudott rólunk. Mind ránk köszöntek: "Á, az Avarninják! Érezzék otthon magukat!" és hasonlók.
Sötétedés előtt elfoglaltuk az őrhelyeinket, és a bejáratokat kezdtük vizslatni. Megérkeztek a csendőrök, akik a belső biztonságért feleltek. Egyikük odajött hozzám.
-Elnézést, ha zavarom a munkában, de véletlenül nem maga a híres Kisjounin, kisasszony?
-De...én vagyok. Miért?-teljesen meglepett, hogy egy ilyen noname falu csendőre is ismerhet engem.
-Csak érdeklődtem. Így már teljesen biztos vagyok abban, hogy nem eshet baja a rendezvénynek. Köszönöm!-azzal elment, be a sátrak közé. A fejemben megjelent a vészvillogó, hogy valami nem stimmel ezzel a fickóval. De nem foglalkoztam vele. Most csak az esetleges támadásra koncentráltam.
Az este közepéig csak egy részeg rablót sikerült nyakon csípnem, aki engem próbált kirabolni a sörösüvegével. Úgy fogta, mint egy pisztolyt, és megfenyegetett, hogy lepuffant.
Fesztivál a tisztáson
Nincs hozzászólás.
